Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

A rap (vagy rappelés) egyfajta énekstílus, ritmikus dalszövegmondás, kántálás. Az 1970-es évek végén New York-ilemezlovasok és a város fekete közössége által kifejlesztett rapzene egy könnyűzenei stílus, ahol egy folyamatosan ismétlődő, monoton ritmus adja az alapot, amelyre szlengben bővelkedő, gyors, gördülékeny, rímelő, előre megírt vagy improvizált dalszöveget kántál a rappelő személy (rapper). A rappelés nem azonos a versmondással, mivel a versmondással ellentétben a rapet egy ütem ritmusához igazítva adják elő, és a rapszövegnek van dallama, mégha egyszerű is az énekléshez viszonyítva.
 
A rappelés elsődleges összetevője a hiphop és a reggae stílusoknak, de jelen van olyan alternatív rock együttesek zenéjében is, mint például a Red Hot Chili Peppers. A ritmikus dalszövegmondás azonban évszázadokkal korábbról ered. A rap gyökerei a középkori nyugat-afrikai griot énekmondókig vezethetők vissza, akik történeteiket a dobok és más ritmushangszerek ütemére adták elő. Ezt a kapcsolatot több mai hiphop-előadó, modernkori griot, és zenetörténeti kutató is megerősíti.
 
Az 1970-es években a New York-i fekete fiatalok körében egyre népszerűbbé váltak a lakótelepeken tartott házibulik, ahol a helyi lemezlovasok (DJ-k) az akkoriban népszerű funk és soul zenéket játszották a bulizóknak. A jamaikai dub mintájára a DJ-k elkezdték külön is lejátszani a ritmuskiállásokat (break) a népszerű dalokból. Mivel ezek a ritmuskiállások viszonylag rövid részek voltak egy-egy dalon belül, DJ Kool Herc és más lemezlovasok két lejátszó segítségével hosszabbították meg ezeket az instrumentális részeket. Az olyan lejátszási technikák, mint a szkreccselés, a beat mixing, és a beat juggling végül is ennek köszönhetően alakultak ki.
 
Ezek adták aztán azt a zenei alapot, amire rárappeltek az afrikai hangsúlyos rímelés és a jamaikai DJ-k bemondásainak stílusában. A jamaikai születésű DJ Kool Herc és az első MC-ként (a bulikat levezénylő Master of Ceremony-ként) ismert Coke La Rock szintén hatással voltak a rappelés stílusára azzal, hogy egyszerű rövid verseket ritmizáltak a funk dalok kiállásaira. Később az MC-k egyre változatosabb előadásmódokat dolgoztak ki, rövid rímeket, gyakran szexuális vagy durva témájú szövegeket építve be műsorukba, azért hogy megkülönböztessék magukat a többiektől és szórakoztassák saját közönségüket. A korai rapnek része volt az afroamerikai eredetű dozens, amelyben a két fél addig sértegeti egymást közönség előtt, míg egyiküknél elszakad a cérna és kitör az erőszak. A partikon a két párbajozó rappelve alázta egymást, míg a táncosok ugyanezekre a ritmuskiállásokra mutatták be a közönségnek egyedi mozgásukat, amely a break tánc alapjait jelentette.